Sok kérdés felmerül a szerelemmel kapcsolatban. Meddig tart, milyen lesz, és talán a legfontosabb: Kivel? Megálmodjuk a nagy Ő-t aztán sorra jönnek az olyan pasik akik egyáltalán nem hasonlítanak rá. Majd amikor úgy érezzük, hogy : Igen, ez az! Ő lesz az... Mióta vágytam rá... És kiderül, hogy szépen szólva át lettünk cseszve ismét, rájövünk, hogy fel kell ébrednünk az álmunkból. Mi nők, annyira határozottan állítjuk, hogy létezik a nagy Ő, és megvagyunk győződve róla, hogy mindenki számára van egy ember, aki a tenyerén hordoz minket. Na már pedig, ez hülyeség. Az élet tele van véletlenekkel, aláírom. Minden ember más, s másmilyen. Nem kizárt, hogy mindenkihez tartozik valaki, de én azon a véleményen vagyok, hogy ezek a kapcsolatok is elromolhatnak. Tegyük fel van egy lány és egy srác, akit még az Isten is egymásnak teremtett. Szeretik egymást, boldogok együtt... De egy kis idő után rádöbbennek, hogy már nem szeretik egymást annyira, és ez már nem szerelem... Megesik az ilyen. A szerelem nem szép. A szerelem kegyetlen, és kínzó. Csak addig szép míg beetet, hogy megszeresd, és elhidd, hogy szép. Nem igaz... De mi mind mazochisták vagyunk, s élvezzük ezt.
De még is olyan gyönyörű...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése